Még a 2. évad premierje előtt (március 3.) sikerült behoznom a lemaradást, és abszolválni a Bates Motelt. Sztori, színészek, meg ez a sorozattá remakelés nekem alapból nagyon bejött, már ugye a Hannibalnal is, és igazán kíváncsivá tett, hogy itt milyen megoldásokkal, ötletekkel közelítenek ehhez a kultikus történethez.

A történet korunkban játszódik okostelefonokkal, közösségi média jelenléttel elevenebbé, maibbá téve azt. Bár mondjuk szerintem alapvetően kortalan, bármilyen korba átjátszható a sztori, de mindenképpen tetszetős a készítők döntése, ami által még közelebb hozzák a nézőkhöz ezt a családi körképet.

A filmekhez képest a sorozat egy kvázi nem leforgatott nulladik rész remake. Egy eredettörténet, amiben lehetőség van bemutatni, miből is fejlődött ki ez az elmebeteg Psycho sztori (és itt ugye nem a könyv alapjául szolgáló sorozatgyilkosra, Ed Geinre gondolok). Na és ez a Bates Motel igazi újítása, amiben igazán mesterit és a filmhez/könyvhöz méltót alkottak: az anya, Norma Bates precízen átgondolt és felépített karaktere. Eddig ő olyan Columbo felesége-féle karakter volt, akit sosem láttunk, pedig rengeteg a létezésére való utalást kaptunk a filmben, míg ugye ki nem derül végül, aminek ki kell. Karakterének hiánya ellenére persze a hatása nyilvánvaló, azaz hogy nagyban hozzájárult a Psycho cselekményéhez és egyben a sorozatgyilkosságokhoz.

Vera Farmiga tökéletesen hozza ezt a karaktert, semmi sablonos megoldás. Minden rezdülésével, mimikájával egységet teremtve mutatja be ezt az igazán kettős lelkületű karaktert: egyrészről megismerünk egy hányattatott sorsú, férfiak terén csakis rosszul döntő, sérült lelkületű, gyenge nőt, aki a körülmények passzív áldozata, másrészről megmutatja, milyen nagy lelkierővel is rendelkezik Norma, és hogy zsarnoki természete hogyan szedi áldozatait. Annyira nem feketén fehéren vagy elnagyoltan ábrázolják ezt a karaktert, így egy igazán minőségi perspektívával sikerült bővíteniük a történetet.

Emellett az is szimpatikus döntésnek bizonyult, hogy egyáltalán nem igyekeztek Norman cselekedeteit az anyja nyakába varrni. Sokkal inkább egy önző, egyben gyenge, asszisztáló anyát ábrázoltak, aki nélkül a gyilkosságok egy része így is úgy is megtörtént volna.

A sorozat hangulata izgis, ijesztő és sokszor félelmetes is. A környezet/város állandó romlottságával, és a gyakran bemutatott hirtelen erőszakkal  szemben a gyilkosságok és a beteges családi viszonyok finoman kúsznak be a cselekménybe. Mindenképpen befordító és kiábrándító az alaphangulat (minő meglepetés), viszont a cselekmény, a karakterek és persze a színészek is nagyon élvezhetővé teszik ezt a - mint tudjuk - krimibe torkolló drámát, ami már a következő évadra is csak betegebb lesz.

Kategóriám rá:

kötelező - ajánlott - rendben van - szórakozásból - nem kéne - tilos