Nagy trash reality fanként és fogyasztóként számomra az jelent igazi élvezetet, ha ezen műsorok hatására akár komfort zónámon kívülre vetve egy megdöbbentő, ötletes kísérlet kukkolójává válhatok. Ha epizódról epizódra elkalauzolnak egy olyan világba, amibe magamtól ugyan be nem tenném a lábamat, sőt sok esetben tagjaival se feltétlen tudnék/akarnék beszélgetésbe elegyedni, de a social buborékomon kívüli kis szigetek élővilágába láthatok bele: kik élnek, hogyan, miért léteznek úgy, ahogy számomra elképzelhetetlen, életem logikai/morális fonalával összeegyeztethetetlen és megindokolhatatlan. Most pedig, hogy a lakásunkat se nagyon hagyhatjuk el, a tiltás még vonzóbbá és élménnyel kecsegtetőbbé tesz egy ilyen kirándulást, úgyhogy amondó vagyok, parkok, rokon/barátok meglátogatása helyett irány egy nagyon másik világ, a Netflix saját gyártású Too Hot to Handle (Ellenállhatatlan kísértés) valósága, jó lesz.
Realityknél nagyon nem mindegy az alapötlet, a casting, a producerek irányítási képessége és természetesen a végtermék élvezhetőségét nagyban befolyásoló összevágás. És azt kell mondanom, ebben a 8 részes szériában minden tökéletesen sikerült. A szereplők úgy fantasztikusak ehhez a formátumhoz, hogy kitalálni jobbakat nem lehet volna, mozgatják is őket, akartak is velük kezdeni valamit a forgatás 4 hetében, a részek tempója, sűrűsége és narrálása annyira üde, szinte nem is érthető, hogy jött ez így össze, vagy hogy más realityknél miért nem sikerált.
Na de akkor mi is ez a Too Hot to Handle, azon felül, hogy kritikailag részemről trash masterpiece kategória. Szóval adott a fiók 10 darabos, legéletlenebb kés szettje (minden túlzás nélkül, de tényleg), akik viselkedésben a legősibb szinten működnek (7/24 buli, szex, pia + ordenáré sikítozás mindentől), akik még a felszínt se képesek kapargatni, és ami legfontosabb bennük, hogy elemi vágyaik megértési és kontrollálási képességének birtokában a legminimálisabb szinten se voltak soha. Meg még valami lényegesnek nem, ugyanis fogalmuk sincs az első 12 óra leteltéig arról, hogy miért is vannak ebben a műsorban (azt sejtik, hogy ez egy párkereső reality, amiben tematikát tekintve még csak nem is tévedtek óriásit), és hogy miről is szól ez a játék.
Mert hogy itt kérem szépen ugyan nem tiltott a párra lelés, csak minden olyan mód, amit ők eddig alkalmaztak, vagy amit számukra jelent a párkeresés, az tiltott, komoly pénzbüntetést von maga után (pl. egy smár 3000 dodó). A Too Hot to Handle világában ugyanis tilos a csók, a petting, a szex minden formája, ahogy a maszti is. És ez az igazi kirándulás a műsorban, hogy végignézhetjük, hogy milyen az, ha véglények totálisan talajt veszítenek attól, hogy 4 hétig ezektől meg kell fosszák magukat. Hogy még jobban átadjam, az ő analógiájukat raknám ide: hogy ők, mint "a világ legszebb emberei" egy másik bolygón kénytelenek a 100.000 dolláros nyeremény reményében "szuperképességüktől megfosztott szuperhősökként" létezni. És tényleg, láthatjuk, hogy egy randi a szex reményétől megfosztva számukra valódi patthelyzet, hogy a romantikus beszélgetés a "de jó a segged", "szép vagy", "úgy megcsinálnálak" panelek ismétléseiből áll, és másból nem tud.
Az önmegtartóztató műsort felhúzhatták volna a kínlódásokra és szabályszegésekre, és bőven szórakoztató lett volna így is. Viszont a műsorkészítőknek más szándékuk is volt, és arra a csavarra meg én nem számítottam. Megpróbálnak ugyanis segítséget nyújtani a játékosoknak, hogy új módokon legyenek képesek másokhoz kapcsolódni (értsd nem csak szexuálisan). Például workshopokat tartanak nekik (yoni szeretés, egymásba látás, félelmekkel harcolás besározott testtel), amiket nagyon erős túlzásnak érzek életvezetésinek, önismeretinek nevezni, mert annyira, de annyira basic szintűek, viszont hatását nézve bármennyire is elképedés számomra, de mégis akként működtek.
Kétféle nagy döbbenet élményt nyújt tehát a Too Hot to Handle, egyrészt az a világot ahonnan érkeznek, aminek mintapéldányai a szereplők és ahonnan gyöngyszem-áradatot zúdítanak a kukkolóikra, illetve ez a jellemfejlődési sík, amit szkeptikusan tudtam sokáig csak bámulni, de mégis működött, különben nem szerettem volna meg az önmagát is végtelenül butácskának tartó Chloe karakterét.
Tudom, hogy minden online fórumon leginkább az jön velünk szemben, hogy az otthon zárt falai közt most alkotni kell: kovászos kenyeret sütni, kreatív hobbikra lelni, hogy, sajnos, blokkolás nélkül kontrollálhatatlanul ömlik ránk mások azon szándékú önmegvilágosodása, hogy beragyogják és inspirálják a mi karantén életünket is. Én mégis inkább azt javaslnám, hogy ha bejött az első évad magyar Éden hotel, ha szórakoztat a minőségi trash, akkor csinálj magadnak egy pár óra jó kedvet, és nézd meg a Too Hot to Handle-t :)
Kategóriám rá:
kötelező - erősen ajánlott - rendben van - szórakozásból - nem kéne - tilos
