Korábban még csak hallani se hallottam az HBO 2 évadot megélt gyöngyszeméről, a Lookingról (Keresem...). Éppen ezért áldom a szerencsés véletlent, hogy mégis az utamba sodorta ezt a nem mindennapi sorozatot. Utánanézés nélkül álltam neki, ennek köszönhetően elsőre rendesen meg is lepődtem. Végeredményben viszont arra jutottam, hogy a Looking az egyik legszexibb, legforróbb sorozat, amit eddig láttam. Azt, hogy mégis miért nem hallottam róla, nem kell sokat magyarázni. 3 férfiról szól, párkeresésükről, kapcsolataikról, barátságukról, önmegtalálásukról ..., tartalmilag tehát semmiben sem eltérve egy átlagos dráma/sitcom sorozattól. Csak hogy ezek a férfiak melegek, a helyszín pedig San Francisco.

Amellett, hogy bennfentes betekintést nyerünk ebbe a San Francisco-i világba, - amit hazaiként roppant távolinak, majdnem elképzelhetetlennek találhat a néző, még európaiként is meglehetősen szabadnak érzékelhető, a legnagyobb újdonság a (többször) két férfi közti szerelemnek, vonzalomnak és intimitásnak bravúrosan kendőzetlen ábrázolása.

Teszem hozzá, nagy összehasonlítási alapom nincs: sorozatok világában meleg férfi párokat leginkább csak mellékszerepben láttam (illetve volt a Six feet, de az meg már régen), így csak a heterókkal tudom összemérni hogyan jönnek át az érzelmek és a kémia. És közben azt is tudom, hogy igazából színészi és alkotói kvalitások kerülnek ebben az esetben mérlegre, de akkor is adódik bennem az összehasonlítás iránti vágy. Végeredmény pedig: a Looking a valódi intimitás átadásában romantikusabb sorozatokat maga mögé parancsoló, nem zavarba, hanem sokkal inkább ámulatba ejtő alkotás. Mostani kedvencemmé is vált (1 hét alatt daráltam le). 

Ajánlásomat súlyozandó azt is hozzá kell tenni, hogy férfiak közti romantikus érzelmekből és testiségből se láttam eddig sokat, és magamban legbelül sem dédelgettem sosem azt a vágyat, hogy ebben feltétlenül vizuálisan jobban elmélyüljek. Éppen ezért - és mert fogalmam nem volt miről szól a Looking-, eleinte nem tudtam mit kezdek azzal amit láthatok, mit vált ki belőlem, hogyan szokom hozzá a sorozat világához. De ez végül semennyire sem vált meghatározó élményévé a sorozatnézésnek. 

A sztori leginkább jó, bár az első évad sokkal erősebb, második évad karakterekben erősebb. Amivel viszont számomra egyedülálló, amilyen őszinte, valóságos a vonzódás és az intimitás ábrázolása, a szereplők igazi és nyílt tekintete (itt jelezném, hogy pl. Richie karakterét játszó Raúl Costillo nem meleg), a mozdulatok természetes elemisége, vérperzselően forró és szexi.

Kellő nyitottság (ez volt nekem) és/vagy esetleges kíváncsiság (ez pedig nem jellemzően) megléte mellett ez a sorozat imádható, és garantáltan magasfokú élvezeteket nyújt, illetve zenei nosztalgiát.

2 évad után sajnos kaszát kapott, de az HBO jövőre beígért hozzá egy filmes folytatásos lezárást. Úgy is legyen! 

Kategóriám rá, a fent említett paramétereket figyelembe véve:

kötelező - ajánlott  - rendben van - szórakozásból - nem kéne - tilos