Ez a film nagyon nem ok nélkül kapja az elismeréseket, díjakat és jelöléseket. És bár jó pár filmet láttam, és a True Detectivet is követem, mégis számomra most lett nagybetűs SZÍNÉSZ Matthew McConaughey. Bár szörnyű, hogy lassan az elcsúfítás mellett a nagy fogyás jelent egyenes utat az Oscarhoz, de a Dallas Buyers Club esetében tényleg nem mindennapi átalakulás és alakításnak lehetünk szemtanúi.
A két központi szerepet játszó színész kifogástalan munkát végzett. A nagy fogyás következtében kicsit christianbalessé vált McConaughey élete legjobbját nyújtotta, az 5 év után visszatérő Jared Leto pedig nem csak azt bizonyította be, hogy nőként is - sőt talán úgy a leginkább - szép, hanem hogy nem hiába emlékszünk rá sokan inkább színészként, és nem zenészként. Megjegyzem, hogy zenekarával azért a soundtrackhez nyilván hozzájárultak.
A Dallas Buyers Club műfaját tekintve életrajzi dráma, ami köszönhetően az esendő és nagyon emberien ábrázolt karaktereknek sokszor megmosolyogtatják az embert. A film meglepően nagy részében elfeledteti azt, ami a magyar címből azonnal kiderül, azaz hogy hová is tart elkerülhetetlenül a cselekmény. Az is érdekes élmény, hogy első sorban nem a minél tovább életben maradásért drukkolunk, aggódunk, a legalább is általam várt haldoklás történet helyett az élni-ről szól a film. Ron Woodroof (Matthew McConaughey) cselekedetei és eredményei nem attól kapnak itt nyomatékot, mert meghalt, mert le akarta győzni az AIDS-et, vagy a hirtelen felerősödött életigenlésétől, hanem az igazi elevenségétől. Attól ahogyan vált folyamatosan élővébb, mint a saját környezete.
A Dallas Buyers Club mindenképpen megható, magával ragadó, igazán érzékeny film egy AIDS beteg férfi utolsó napjairól. És bár a könnyek garantáltak, mégis kifejezetten szórakoztató pillanatokkal is szolgál. A hangulat és a színészek iszonyatosan tetszettek, a történetmesélés bennem néhol ugyan zavart okozott, de egyáltalán nem ez a mérvadó a film értékelését tekintve.
Kategóriám rá:
kötelező - ajánlott - rendben van - szórakozásból - nem kéne - tilos