Ez alatt az évad alatt a sorozat végre rátalált a saját hangjára, és szerencsére ki is tartott mellette. Eltűnt az erőlködés, a görcsösség. Hiszen elkezdtek nem a nézőszámmal foglalkozni, és feladták, hogy mindenkinek megfeleljenek, így sikerült visszatalálniuk önmagukhoz. Nézők szempontjából ez annyit jelent, hogy újra lehet élvezni a Cougar Townt!

Ebben a sorozatban a szereplők tahók, buták, nincsenek tekintettel senkire, ezek kompenzálására viszont nem nagyon rendelkeznek kimagaslóan jó vagy érdekes tulajdonságokkal. Könnyen belátható, hogy ez nem mindenki számára elég vonzóerő a sorozat követésére. Na és pont ezért volt olyan jó ez az évad, hiszen ezzel a ténnyel a készítők is szembe tudtak nézni, és végre azoknak készítették a részeket, akiket ezek a karakterek amúgy is érdekeltek.

Az évad állandó elemei voltak a suttyó viccek, a borok, a szánalmas problémák, a borok, az arcpirító tudatlanság, a borok, az intimitást és a magánélet szentségét egyáltalán nem ismerő kapcsolatok, ja és természetesen a borok és Big Carl. Azt nem mondom, hogy rengeteg poént vissza tudnék mondani a 4. évadból (kivétel Grayson clinteastwoodozását). Azt viszont igen, hogy a kellemes szórakozás emléke mellett az a beismerés is bennem maradt az évad végére, hogy azért ebben a nagy kendőzetlen tahóságban, amit ezek a szereplők teljes mellszélességgel vállalnak, nem is olyan nehéz önmagunk kínos hiányosságaira, fel nem vállalt cikiségeire néha ráismerni.

Nekem bejött ez az évad. Azoknak pedig, akiknek elsőre tetszett a sorozat, csak időközben feladták a nézését, azoknak azt tanácsolom, hogy térjenek vissza a Cougar Townhoz már a 4. évaddal. És lesz 5. is!!

kategóriám rá:

kötelező - ajánlott - rendben van - szórakozásból - nem kéne - tilos

Like, ha tetszett!