Na, így kell ezt csinálni, így kell emelni a tétet, és emlékezetes évadzárót csinálni. Semmi erőlködés, kényszermegoldás, kínos pillanat vagy kellemetlen szájíz. Nyilván persze mindenkit érdekel, hogy most akkor mi lesz: Will vagy Peter, régi vagy új, maradni vagy menni, győzelem vagy bukta. És ezért jogosan lehet felelőssé tenni a készítőket. Ebben az évadban a megszokott módon kiélezett és nagy volumenű döntési helyzetek elé állították a szereplőket, de nem csak őket, hanem velük együtt minket, a véleményalkotó nézőket is.

Könnyű és könnyed játék ez a sorozatírók részéről, az eszközük hozzá igazán kézenfekvő. Nincs más dolguk, mint bemutatni szereplőik döntési helyzeteit, ahogy teszik ezt a tárgyalásos jelenetek során: pro és kontra. Nézői, továbbvíve a párhuzamot: esküdti szemszögből ez valahogy úgy működik, hogy amikor már bizonyosságot érzünk a megoldandó helyzetekkel kapcsolatban, az események hirtelen olyan fordulatot vesznek, ami az ellenkező oldal megerősítését mutatja, vagy egyszerűen meglátásunk jogosságát gyengíti meg. Aztán újabb és újabb szempontok, szituációk segítségével, régi titkok felfedésével oda vissza erősítik és gyengítik bennünk a véleményünket. Amitől ez mégis igazán élvezetes számunkra, hogy teszik ezt mind remek érzékkel. Az sem véletlen, hogy Peter és Will szemünkben már 4. évada fej fej mellett állnak. Hozzátenném, szerintem csak eddig a részig. Az évadzáró szintén ezzel a mechanizmussal építkezett, szerencsénkre rengeteg humorral és fordulattal fűszerezve az eseményeket.

(enyhe spoiler veszély innentől)

Kezdem az alaphelyzettel: Zach Florrick éppen leadni készül élete első szavazatát, tippem szerint az apjára, amikor is egy nem szabályosan lezárt, illetéktelennek tűnő szavazóládát vesz észre a szavazóhelyiségben. Az események azonnal felgyorsulnak, csalás - gondolom én - alapos gyanúja miatt per kerekedik ebből, mégpedig a  csavarosabb fajtából. Innentől pedig mindenki számára az válik a legégetőbb kérdéssé: What's in the Box, azaz: mi lehet ebben a dobozban.

Egyfelől valóban ez a legfontosabb kérdés, és sok mindent el is dönt a rész végére. De amitől mégis igazán zseniális lesz az epizód az az, ahogyan ennek a doboznak, és tartalmának megítélése változtatja az ügyvédek retorikáját, érdekeit, amilyen komikus szituációkat teremt. Mert ugye ha abban a dobozban Krestevára leadott szavazatok vannak többségben, vagy ha Peter Florrickra, az nagyon nem mindegy. Emellett egyáltalán nem lényegtelen, hogy csalás történt-e, vagy sem. Meg ha csalás is történt, akkor se mellékes, hogy ki követte el és miért. Így a frissülő információk változtatják az érdekeket, miattuk születnek meg pillanatnyi szövetségek. Ezért történhet meg az, hogy amit első érdekük szerint bizonyítani és védeni próbálnak, azt a második, az új érdekük alapján már támadniuk kell, és az így folytatódik a formálódó érdekek szerint, igazi komédiává alakítva ezzel az egész bírósági tárgyalást. Minden pillanata mesteri.

A készítők a megszokott módon most sem fogták vissza magukat epizódszereplők terén. Sikerült Patty Nyholmot behozni az ügyvédek közül, illetve nem csak szerepeltetni Colin Sweeneyt, hanem erős utalást tenni a következő évadbeli, várhatóan nagyobb súlyú szerepeltetésére is. Emellett szintén kihagyhatatlan megemlíteni a nagymama, Jackie Florick üdvöskéjének, Christian Romanonak epizód végi fricskáját.

Az évadzáró nem volt híján fordulatoknak, ellentmondásoknak, véleményt formáló eseményeknek. Bizonyos döntések pedig meg is születtek az évad végére, közülük párat kimondanak, párra utalnak, míg néhányat csak remélhetünk. Ez az itthon is méltánytalanul mellőzött sorozat nálam ismét teljesítette a küldetését, és rendesen beizzított a következő évadra.

kategóriám rá:

kötelező - ajánlott - rendben van - szórakozásból - nem kéne - tilos